Tavaly elsajátítottam egy új szokást: az önmagamról való szeretetteli gondoskodást vezettem be a mindennapjaimba. Régebben időpazarlásnak tűnt az, hogy magammal foglalkozzak, ezért inkább gyorsan belevetettem magam a munkába, háttérbe szorítva a saját igényeimet, szükségleteimet. Persze a testem és a lelkem is fellázadt. Nap közepére sokszor lehangolt, energiahiányos lettem, a munkám pedig kicsit sem volt hatékony.

Amikor eljutottam arra a pontra, hogy már semmihez nem volt kedvem, magamat hibáztattam. Miért vagyok ilyen lusta? Miért nem vagyok hatékony, motivált stb… ? Évekig kerestem a választ ezekre a kérdésekre, mire rájöttem, hogy rossz irányból közelítettem. Nem velem volt a baj, nem voltam én lusta, szerencsétlen, motiválatlan… csak valami hiányzott. Az, hogy magammal is foglalkozzak, és napjaimat ne azzal kezdjem, hogy másoknak akarjak megfelelni.

Felcserélődött a sorrend

Miután erre rájöttem, elkezdtem bevezetni egy új szokást: a reggeli jógát és meditációt. Míg korábban sokszor ötkor felkeltem, hogy minél előbb elkezdhessem a munkát, mostanában még akkor sem spórolom meg az én-időt, amikor tovább alszom. Ugyanis megtapasztaltam, hogy ez nemhogy időpazarlás, hanem időspórolás. Ha megteremtem magamban a belső békét, és kiegyensúlyozott vagyok, akkor a munka is sokkal jobban megy.

Így minden könnyebb

Nemcsak a munkában vagyok hatékonyabb, hanem az élet minden területén. A múlt héten például arról tartottam inspiráló beszélgetést, hogyan legyen könnyű az életmódváltás. A legnagyobb megdöbbenésemre egyáltalán nem szenvedtem attól, hogy elhagytam a cukrot, a vörös húst és a glutént. Úgy érzem, a belső átalakulásomnak köszönhető, hogy az életmódváltást nem áldozathozatalként élem meg, hanem az új életem természetes részeként. Ha jóban vagyok önmagammal, figyelek magamra és mindent megteszek azért, hogy jól érezzem magam a bőrömben, akkor nem hiányzik semmi. Az életmódváltás sem kell, hogy önsanyargatás legyen. Sőt, ha annak érezzük, akkor valószínűleg még nem találtuk meg a számunkra legjobb étrendet, mozgásformát stb. Amikor sóvárgunk, akkor valami hiányzik. De ezt a hiányt a csoki csak pár percig fogja pótolni. Hosszabb távon csak mi magunk tölthetjük be ezt az űrt – sok-sok énidővel, önszeretettel, öngondoskodással.

Megtalálnak a lehetőségek

Mostanában gyakran kapom azt a visszajelzést, hogy ragyogok, sugárzom. Nagyon örülök a kedves szavaknak, de annak még jobban, hogy nemcsak a bókokban tapasztalom meg a külső-belső átalakulásom áldásos hatásait, hanem abban is, ahogy az emberek viszonyulnak hozzám. Mostanában rengeteg új lehetőséget kapok a legkülönfélébb emberektől, a legkülönfélébb területekről. Olyan, mintha minden úgy alakulna, ahogy nekem a legjobb. Pedig nem direktben mozgatom a szálakat – persze én is kellek hozzá -, de van egy olyan érzésem is, hogy „bevonzom” a megfelelő embereket és a megfelelő lehetőségeket az életembe. Ehhez pedig nem a teperés, a nyomulás kellett, hanem a belső béke megteremtése. Ha ez megvan, csupa jó dolog áramlik az életünkbe. Az élet ilyen egyszerűen működik, csak néha túlbonyolítjuk. 🙂

Ha tetszett like-olj, és oszd meg az ismerőseiddel!
1
Facebook
SHARE
Google+
http://bodyandlife.hu/2016/03/21/10-dolog-amit-tanultam-magamrol-2015-ben-9-ha-jol-vagyok-minden-jol-alakul-korulottem
Twitter
LinkedIn