Rengeteg nő éli úgy a mindennapjait, hogy folyamatos bántásoknak van kitéve a párja részéről. Az eleinte kedves, mindent-megadó férfi egy idő után átvált szörnyetegbe. Dühkitörései és követhetetlen hangulatváltozásai lesznek, és minden feszültségét a nőn vezeti le.
Elkezd követelőző, irányító és kontrolláló lenni. Úgy gondolja, neki minden jár: az anyagi jólét, a kiszolgálás, a gondtalan, nyugodt élet. Cserébe nem ad semmit, csak elvár. A nő pedig sokszor erején felül tesz meg mindent a családi békéért és jóllétért – valójában azért, hogy a férfi ne guruljon dühbe -, mégsem kap köszönetet vagy megbecsülést a fáradozásaiért. Sőt, az uralkodni, hatalmaskodni vágyó férfi még számon is kéri rajta, hogy miért nem végzi még jobban a feladatait, miért nem hoz haza még több pénzt, miért nem foglalkozik még többet a gyerekekkel és a háztartással. Szinte keresi a helyzeteket, amikor hibáztathatja, kritizálhatja, megalázhatja a nőt. Gyakran betegesen féltékeny – hiszen a nőt a tulajdonának tekinti -, és úgy gondolja, neki minden jár, a nőnek meg nagyjából semmi.
Mintha szívnák le a benzint az autóból…
A bántalmazott nő számára egy ilyen kapcsolat olyan, mintha a férfi rácsatlakozna egy csővel az életenergia-tartályára, és folyamatosan szívná ki belőle az „üzemanyagot”. Mindazt, ami egy embert emberré tesz és éltet: az önbecsülését, az értékesség-tudatát, az életerejét, motiváltságát, életkedvét. A nő szép lassan olyanná válik, mint egy hervadt virág. Lelkileg végtelenül elfárad, kifacsaródik, és egy soha-véget-nem-érő szenvedésnek éli meg az életét.
Miért nehéz szabadulni?
Bántalmazó kapcsolatban élni olyan, mint egy lidércnyomás. Mintha folyamatosan ott ülne egy nehéz kő a nő mellkasán, amitől nem tud szabadulni. Azért nem, mert ez a teher – az uralkodó férfi – annyira beférkőzte magát az életébe, hogy gyakorlatilag a részévé vált. Összenőttek, mint egy sziámi-ikerpár. De a sziámi-ikreket is csak akkor tudják szétválasztani, ha nem létfontosságú belső szervnél nőttek össze. A bántalmazó kapcsolat pedig olyan, mintha a két fél a szívénél nőtt volna össze. A legérzékenyebb ponton kötődnek egymáshoz. Ezért nem lehet az ilyen kapcsolatból csak úgy sarkon fordulni és kilépni vagy erővel leválasztani magunkról a másikat.
A kiút a csatlakozási pont megszüntetése
A bántalmazó kapcsolat akkor tud véget érni, ha a bántalmazott félben megszűnik az a felület, amire a bántalmazó rá tud csatlakozni. Ha hasonlattal próbálnám leírni, ez kb. olyan, mint amikor a mágnesből egyszer csak eltűnik a mágneses erő. Semlegessé válik, és ami eddig rá tudott csatlakozni, az egyszer csak lepereg, leesik róla. Mivel megszűnik az erő, ami ott tartotta, magától lepottyan.
A tápláló emberi kapcsolatok kiveszik a mágnes erejét
Ha egy nő bántalmazó kapcsolatban él évek, évtizedek óta, jó erős mágneses erő tudott kialakulni közte és a párja között. Hogyan lehet ezt hatástalanítani? Nem könnyű, ez egészen biztos. Én azt látom, hogy a szeretetteli, tápláló kapcsolatok tudják ezt az ártó köteléket szükségtelenné tenni. Ha a nő nem engedi magát elszigetelődni, ha a férfi uralkodási törekvései ellenére tudatosan ápolja a baráti kapcsolatait, elmegy szakemberhez segítséget kérni és törekszik arra, hogy legyen saját élete, van kiút a bántalmazásból.
Ahogy korábban is írtam, ez nem egy azonnali elszakadás, sarkon fordulás általában, hanem egy folyamat. A nő, ha ráébred arra, hogy nem méltó arra a bánásmódra, amit kap, és elkezdi kiépíteni a saját életét a kapcsolaton kívül – amiben már ő a főszereplő és senki sem uralkodik felette -, egy idő után annyira megerősödik, hogy megszűnik az a „mágneses erő”, ami benne tartotta a bántalmazó kapcsolatban.
