… legalábbis a kapcsolat elején… és legalábbis valami hasonlót. De mit is jelent ez?
Sok olyan hölgy megfordult már nálam, akik nárcisztikus férfi áldozatai voltak egy párkapcsolatban. Nagyon hasonló élményekről számoltak be. A kapcsolat elején a férfi lehozta nekik a csillagokat is az égről. Nagyon gyorsan nagyon intenzív érzelmek alakultak ki köztük. Hatalmas volt a szenvedély, jó volt a szex, minden klappolt. Úgy tűnt, végre a hölgy megtalálta, amit mindig is keresett. A férfit, aki odavan érte, aki a „lelki társa”, akivel minden fantasztikus, nagyszerű és csodálatos.
Aztán később, amikor már összemelegedtek (a férfi megszerezte, amit akart), valami megváltozott. A férfi már nem hozta le a csillagokat az égről, hanem elvárta a partnerétől, hogy kiszolgálja, hogy érte éljen, és cserébe nem adott semmit. Ha konfliktus volt köztük, mindig a nőt hibáztatta. Ha érezte, hogy a nőnek már nagyon elege van és esetleg elhagyhatja, újra kedves lett, újra kényeztetni kezdte– persze csak addig, amíg vissza nem szerezte. Aztán minden kezdődött elölről. A hibáztatás, a manipuláció, az érzelmi bántalmazás és a visszaédesgetés ciklikusan váltakozott.
Szinte mindig ez a forgatókönyv a nárcisztikus kapcsolatoknál. Minden a nárcisztikus félről szól, az ő igényeit kell kielégíteni. Az énközpontúság miatt, ha időközben talál magának egy másik nőt, aki tetszik neki, lelkiismeretfurdalás nélkül otthagyja az előző partnerét, és új életet kezd. A nő pedig nem érti, mi ez a hirtelen fordulat.
Ki eshet könnyen áldozatul?
A nárcisztikusok csapdájába az esik bele a legkönnyebben, akinek van valamilyen nagyon alapvető, kielégítetlen szükséglete. Például sosem kapott igazi szeretetet, odafigyelést, támogatást… És minden porcikájával arra vágyik, hogy valaki végre szeresse, megértse, megadjon neki mindent. Lehet, hogy hosszú ideje nincs párja, és nagyon vágyik egy párkapcsolatra, családra.
A nárcisztikusok ráhangolódnak a másik ember legmélyebb vágyaira és félelmeire, és ezen keresztül kezdik manipulálni, ejtik csapdába a kiszemeltjeiket.
Ha például megérzik, hogy a másik fél családra vágyik, elhitetik vele, hogy velük ez az álom megvalósulhat. Ha valakinek régóta nem volt párkapcsolata, azt hitetik el, hogy bennük a lelki társukat, az igazit találta meg a másik. Ha valakit soha nem hallgattak meg és támogattak, akkor ezt a támogató, mentoráló szerepet veszik fel.
Az áldozat pedig azt érezheti: na végre! Mindig is erre vágytam! Végre valaki igazán szeret!
De ez valójában NEM SZERETET. A nárcisztikus felhasználja a másikat a saját szükségletei kielégítésére. Azért, hogy ezt elérje, elhiteti a másikkal, hogy megfogta vele az Isten lábát, és hogy nála jobbat úgysem találna. A saját céljai és szükségletei szerint irányítja, manipulálja az áldozatát.
A kielégítetlen vágyak sérülékennyé tesznek
Ha valaki régóta nagyon vágyik arra, hogy végre szeressék, könnyen átverhető. Szeretetnek, törődésnek, gondoskodásnak, támogatásnak hiszi a csak annak látszó dolgokat. Nem ismeri fel, hogy a pillanatnyi jó érzések, amelyeket a másik okoz, nem igazi, önzetlen szándékból származnak, hanem a másiknak célja van vele.
Egy őszinte, gazdagító szeretetkapcsolatban nem valamilyen céllal szeretünk, hanem elvárások nélkül. Nem csak azért szeretjük a másikat, mert megad nekünk valamit, amire szükségünk van, hanem önmagáért. Ha konfliktus van, nem mindig az derül ki, hogy a másik a hibás. És a kapcsolat szép fokozatosan épül és mélyül, nem pedig villámcsapásszerűen, egyik pillanatról a másikra a csúcson, majd ugyanilyen hirtelenséggel a mélyben találjuk magunkat.
Mik lehetnek intő jelek?
- ha a kapcsolat nagyon gyorsan nagyon intenzívvé válik
- ha „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen”
- ha konfliktus esetén mindig te vagy a hibás (legalábbis szerinte)
- ha azt érezteti, hogy mindig neked kell fejlődnöd valamiben
- ha saját magát tökéletesnek, ideálisnak állítja be
- ha betegesen féltékeny
- ha eléri, hogy eltávolodj a barátaidtól
- ha azt veszed észre magadon, hogy mindig magadban keresed a hibát
- ha neki „mindent szabad”, neked viszont alkalmazkodnod kell hozzá (kettős mérce)
- ha saját magadban is elbizonytalanodsz, és úgy érzed, nélküle semmire sem mennél
- ha mindig mindent megbocsátasz neki (pedig valójában semmi sem változik, csak hiteget)
A gyógyulás az önszeretetben való megerősödés
Mivel a nárcisztikus ember (legyen férfi vagy nő) a másik fél hiányaira, sérüléseire tud rácsatlakozni és ezeken keresztül manipulálni, úgy lehet kilépni egy ilyen kapcsolatból és később elkerülni a hasonló csapdákat, ha ezeket a hiányokat és sérüléseket begyógyítjuk magunkban.
A gyógyulás pedig a hiányokkal, fájdalmakkal és sérülésekkel való találkozással kezdődik. Ismerjük meg, mit hordozunk belül, menjünk közel a fájdalmainkhoz, és ezek felszínre kerülése gyógyít.
Ha begyógyítjuk a sebeinket, többé nem kizárólag másoktól fogjuk várni, hogy megadják azt a szeretetet, odafigyelést, megbecsülést, amire mindig is vágytunk, hanem meg tudjuk adni magunknak is. Megerősödünk az önszeretetünkben, ezáltal kevésbé válhatunk átverhetővé, manipulálhatóvá. Megtapasztaljuk, milyen az igazi (ön)szeretet, és már nem tévesztjük össze a csak annak látszó dolgokkal.
Ha szeretnél ezen az úton elindulni, örömmel elkísérlek, szomatodráma alapú egyéni konzultáció keretében – személyesen vagy online. Szeretettel várlak!
